2010. november 4., csütörtök

6. VezetőK

Ez az ifjúsági szolgálat blog megpróbálja minél szélesebb körben átölelni a gyülekezeti ifjúsági munka területeit. Kissé ad hoc módra - ahogy épp felmerül bennem egy-egy téma - születnek a bejegyzések, de törekszem arra (és ígérem, a jövőben is így lesz), hogy rendszeresen legyenek írások az ifimunkához kapcsolódó háttérismeretről (mint az 1-3. bejegyzések), ami azt gondolom segíthet kiszélesíteni a vezetők látókörét; legyenek konkrétan hasznosítható példák, ötletek, gyakorlati dolgok (mint a 4-5. bejegyzés); illetve egy harmadik csoportba tartozó típus is, amit én "stratégiai"-jellegű írásoknak nevezek, mint például a mostani (hatodik) bejegyzés is.

A gyülekezetekben folyó ifjúsági munka általában a következő kategóriákba sorolható, vezetői szempontból:
1. Egy vezetős modell
2. Csoportos (demokratikus) vezetői modell
3. Kombinált modell

1. Az egy vezetős modell
A modell: Egy vezető végzi a munkát. Ő szervezi az ifjúsági szolgálat minden területét, ő vezeti az ifit, ő felelős mindenért.
A vezető: általában vagy a gyülekezeti lelkipásztor (aki minden egyéb gyülekezeti munkában hasonlóan egyedül csinál mindent), vagy segédlelkész/beosztott lelkész/ifjúsági lelkész (aki általában több hangsúlyt tud fektetni az ifjúsági munkára, mint a gyülekezeti lelkész), vagy egy önkéntes vezető.
A működés: Nagyban függ az adott vezetőképességeitől, de általában (hosszú távon semmiképp) nem működik jól. Egy vezető az nagyon limitált munkavégzésre képes, s a kiégés veszélye hihetetlenül nagy. Illetve, mikor ez a vezető valamilyen oknál fogva abba kell, hogy hagyja az ifi irányítását, az egész összeomlik, mint egy kártyavár.
Előnyök: véleményem szerint nincsenek.
Hátrányok: limitáltság, kiégés.

2. A csoportos (demokratikus) vezetői modell
A modell: egy vezetői csapat végzi a munkát. A feladatok teljesen meg vannak osztva, senkire nem hárul túl sok munka. A döntések demokratikusan születnek.
A vezető(k): Általában önkéntesek (ha van köztük "profi" - értsd: lelkész, vagy ifjúsági munkás, akkor általában a 3. modell működik).
A működés: Ha a vezetők kiegészítik egymást, akkor nagyon jól működik. Kiégés veszélye nem fenyeget, a közösség általában feloldja/megakadályozza az ilyen folyamatokat.
Előnyök: munkamegosztás, a vezetőkön kevesebb a nyomás, kiegészítik egymást a képességek/adottságok
Hátrányok: döntéshozatal lassú (mivel demokratikus minden), nem egyértelmű a "fő" vezető személye (mert nincs), gyakran "profizmus" hiánya.

3. A kombinált modell
A modell: az előző két modell kombinációja: vezetői csapat, de van egy fő koordinátor, fő vezetője a csapatnak. Megbeszéléseken történik a legtöbb döntés meghozatala, de a vezető maga dönt sokszor, a "vezetők vezetője", így nem esik szét a munka, hanem egységes marad. Olajozottabban működik minden, van egy fő felelőse a munkának.
A vezető(k): A "fő" vezető vagy lelkipásztor, vagy ifjúsági munkás, vagy önkéntes, a többiek általában önkéntesek.
A működés: Ha az egyensúlyt megtalálják a vezetői csapat és a vezető munkamegosztásában, akkor véleményem szerint tökéletesen működik! Kiküszöböli az első két modell hibáit, s emellett az lehető legtöbb előnyt használja ki. A munkamegosztás terhet vesz le a fő vezetőről, az adottságok/képességek sokszorozódnak, mint minden csapatmunka esetén, mégsem aprózódik el az egész, hiszen van egy fő megbízott fő, aki kézben tartja a dolgokat. Ha ez a személy "profi" (tehát valamilyen képzéssel is rendelkezik), akkor pedig még jobb, de ez nem feltétel (bár később még szó lesz a fizetett, főállású, vagy részmunkaidős ifjúsági munkás fontosságáról!).
Előnyök: gyors döntéshozatal, van felelőse a dolgoknak, összefogott, munkamegosztás is van, adottságok összeadódnak, kiegészítik egymást a vezetők
Hátrány: nehezen megvalósítható (kis helyeken főleg)

Egyértelműen a harmadik modellt tartom a legjobbnak, de mint a hátránynál is írom, nem egyszerű létrehozni ezt a modellt. A legelőnyösebb, ha van egy fizetett vezető, aki részben vagy kizárólag (véleményem szerint legalább heti 15 órában) ifjúsági munkával foglalkozik. Ez persze sok helyen nem finanszírozható. A modellhez erre nincs feltétlen szükség, elég, ha van egy önkéntesünk (lehetőleg ne a gyülekezeti lelkész, a beosztott lelkész tökéletes, ha van -segédlelkész nem, mert ő csak egy évig van a gyülekezetben), aki talpraesett és tehetséges vezető. Ez minden kis gyülekezetben fellelhető, csak figyelni kell. :)

Következő bejegyzésben arról lesz szó, kik a jó vezetők, s hogyan építsük fel a megfelelő vezetői modellt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése