4. Ice-breaker - avagy a jégtörés tudománya

Szinte bárhol voltam képzéseken, konferencián, vagy vettem részt egy beszélgetésben ifjúsági alkalmak vezetéséről, mindig mindenhol (szinte kivétel nélkül) szó esett/esik a jégtörésről.

Csak, hogy világos legyen azok számára is, akik sose hallottak ezelőtt erről: milyen jeget is kell feltörni? Nos, mikor egy fiatal bejön egy ifjúsági alkalomra, kiváltképp, ha új, vagy még nem nagyon szokott hozzá az ilyesmihez (egy jól működő ifiben -s mi ilyet akarunk- ez hetente történik, tehát szinte mindig van egy-két ilyen fiatal legalább), szóval ez a fiatal eléggé feszült, kényelmetlenül érzi magát, gyakran azt gondolja: "jajj, miért is jöttem el, inkább otthon kellett volna maradni". És persze, ha imádsággal vagy énekléssel kezdünk, ez a feszültség csak tovább nő.

a jégtörő ;)

Azonban, itt van nekünk ez a fantasztikus "technika" a jégtörés! Ezt a jeges-feszengős érzést meg lehet törni. De mivel? Hát jégtörővel! VISZONT! Szeretnék hangsúlyozni valamit! Nem mindegy, mit használunk erre! Kérlek, KÉRLEK ne játszatok hülye (elnézést a kifejezésért, de nem tudok rá jobbat) névjátékokat! (vagy csak olyat, ami be is válik)

A névjátékok többsége unalmas. Megismétlem: a névjátékok többsége unalmas. És ugye nem akarunk unalmas dolgokat csinálni? És! Ami lényeges, nem csak a frissen érkezettnek unalmas, hanem a törzstagoknak még unalmasabb, hiszen kismilliószor játszották már az összeset!

Használjatok mozgós, szaladós, versengős játékokat, nem kell feltétlenül kötődnie semmihez (témához stb.), persze nem baj, ha a játék kicsit utal az ifi témájára (de a témának ne áldozd fel a jégtörőt, kérlek, annyira ez nem fontos, az viszont igen, hogy jól érezzék magukat, hiszen akkor fog igazán oldódni a hangulat!)

Később fogok nekem bevált játékokat ismertetni itt az oldalon, most viszont, egy olyan jégtörő, vagy bevezető játékot írok le nektek, ami nem fér bele a fenti kategóriába, tehát nem mozgós, nem szaladós nem labdás, nem versengős, mégis vicces, játékos, és beválik! És még tanulni is lehet belőle...

Létszám: legalább 4 (igazából kettővel is lehet csinálni, de azért jobb, ha legalább négyen vannak, ideális minimum pedig egy olyan 8-10 fő), felső határ nincs.

Párokba rendezzük a kölköket: olyannal kell párban lenni, akit nem ismersz túl jól. FONTOS! menj biztosra, és állítsd össze Te a párokat (igen, akkor is, ha ez hosszadalmas - egyébként csak gyors végigszaladsz s összelökdösöd az embereket, nem nagy ördöngösség :D), különben ugyanis mindenki a legjobb barátjával, haverral akarja majd csinálni a dolgot, ami az egész lényegét veszi el.

Nah tehát, a párok megvannak. Üljenek le egymással szemben (székeken vagy földön, teljesen mindegy, a fő, hogy egy szinten legyenek - tehát ne legyen olyan, hogy az egyik a földön ül, a másik meg egy széken).

Ossz ki mindenkinek egy fehér A4-es lapot és egy tollat vagy ceruzát (vagy filcet, vagy zsírkrétát vagy akármit, amivel lehet rajzolni).

Egy táblára, vagy valami nagyobb papírra írj fel négy kérdést, amit meg kell egymástól kérdezni a másiktól, a másikról. Ezek között legyen olyan, ami ténylegesen informatív, s legyen vicces is. Mutatok egy példát, amit én alkalmaztam legutóbb, de ettől el lehet térni természetesen (és biztatlak is, hogy térj el, légy kreatív!):

- Hova mennél legszívesebben nyaralni? (kedvenc ország/város, hely ilyesmi)

- Ki a példaképed és miért?

- Hogyan néz ki a szobád?

- Milyen WC papírt használsz?

Láthatjuk tehát, hogy van benne olyan, amin keresztül kicsit megismerheted a másikat (kedvenc hely elárulja mit szeret, példakép önmagáért beszél, a szoba pedig sok mindent elárul az emberről) s végül egy vicces dolog is, amit sose kérdeznek meg tőled, a WC papír "ügy" :D. Ne ijedj meg, ezt fogják legjobban szeretni természetesen! :)

Szóval, felírod valami jól látható helyre a kérdéseket (de így is meg fogják tőled kérdezni párszor, mik a kérdések...), s persze el is mondod nekik.

Vincent van Gogh: Önarckép
(talán ilyesmik is születnek majd... :P)

A feladat: egy-egy percet kapnak mind a ketten, hogy megkérdezzék ezt a négy kérdést a társuktól (1 perc az egyiknek, végigmegy a kérdéseken, majd a másik). Természetesen nagyon figyelmesen hallgatod a társad válaszait, s miközben a párod beszél, te folyamatosan a szemébe nézve (hiszen nem illik beszélgetés közben másfele figyelni) lerajzolod az A4-es papírra! (nem nézel a papírra, hiszen a társad figyeled!!! ez nagyon fontos - így lesznek a rajzok még viccesebbek). A válaszokat is megjegyzed közben.

Egy perc után csere, s fordított felállás.

Miután ez is megvan, a csoportnak bemutatod a társad a rajz segítségével, megválaszolva a négy kérdést róla (így kiderül, mennyire figyeltél - segítség persze elfogadható az adott személytől).

Itt nagyon fontos a csoport létszáma, ha többen vagytok, mint 12, érdemes kisebb csoportokra oszlani ehhez a részhez, hogy mindenkire jusson idő, s ne tartson órákig ez a rész (tehát 12 főnél két hatos csoport, 20 főnél két 10-es, 40 főnél öt 8-as... ilyesmi)

A végén pedig még kiállítást is lehet csinálni a "portrékból" :).