Az előző bejegyzést azzal fejeztem be, hogy valahogy el kell érni a fiatalokat. Ez nagyon fontos, hiszen, ha nem érjük el őket, hogyan oszthatnánk meg velük a hitünket? Sehogy! Az elérésük tehát kulcsfontosságú! Ahhoz viszont, hogy ténylegesen meg tudjunk szólítani fiatalokat, hozzájuk illő és nekik megfelelő "szintű" programokat,lehetőségeket kell teremteni számukra.
Pete Ward angol ifjúsági misszió kérdéseivel foglalkozó teológus egy elég jó könyvet írt a témában (God at the mall). Ebben egy átgondolásra érdemes rendszert is említ az ifjúság megközelítése szempontjából. E szerint a legfőbb kérdés, hogy honnan indulunk ki, hol kezdünk foglalkozni a fiatalokkal. (Ezt persze több tényező is meghatározza, de erről majd kicsit később.)
Bentről-kifelé építkező ifjúsági munka (inside-out) esetén a gyülekezetben kezdjük a dolgokat. Ez gyakorlatilag gyülekezeti ifjúsági csoport, Bibliaóra, vagy ifjúsági Istentisztelet formájában jelenik meg. A legtöbb gyülekezet így kezd, hiszen ez adott, ez mindig volt s talán még ma is működik (igazából egyre kevesebb helyen működik jól, de valahogy csak működik). Tehát a gyülekezetben kezdünk, valami úton-módon már vannak fiataljaink (talán a gyülekezet családjaiból, konfirmált fiatalok, egyházi iskola, vasárnapi iskolából kinőtt gyerekek, akik megmaradtak). A feladatunk, hogy növekedjen ez a közösség,éppen ezért, ha jól működik a csoport (vagy csoportok), akkor a fiatalokon keresztül meg lehet szólítani az ő barátjaikat, osztálytársaikat. A lényeg: a csoport perifériáján lévőket megpróbáljuk bevonni.
S ha ez jól működik, akkor egész szép létszámig el lehet jutni. Azonban ennek van egy nagy hátránya: a megszólítható fiatalok száma véges, ugyanis egy idő után a baráti körök összefolynak, lesz egy szint, amikor mindenkinek a barátja ifis, s minden ifisnek szinte kizárólag más ifis barátai vannak. Így ez a közösség zárttá alakul, s a belépés igen nehéz a későbbiekben. (Erre a szintre eljutni egyébként nem egyszerű!, de nem is olyan nehéz,mint gondolnánk)
A kintről-befelé építkező (outside-in) misszió azonban mindennek épp az ellenkezője (általában ez nem jelenik meg teljesen tisztán, keveredni szokott a bentről-kifelé építkezővel). Az alaptevékenység szinte semmilyen formában nem kötődik a gyülekezethez, egyházhoz. Iskolai szakkör, focicsapat, ifjúsági kávézó, moziklub, (kisebbeknek) játszóház. Ezen az alkalmon nem hozzuk szóba Istent, nincsen Biblia, nem tartunk "prédikációt". Egyetlen kötődés van azonban mégis: a vezető(k), aki(k) keresztyén(ek). Ez a főkapocs!
Persze, ez nem jelenti azt, hogy itt sose kerül szóba Isten, ugyanis a tapasztalat szerint, a fiatalok egy idő után felhozzák a hit kérdését beszélgetésekben, de semmiképp sem szabad strukturált módon, vagy általunk kezdeményezve beszélni hitről. Ezek a tevékenységek kizárólag a kapcsolatépítés miatt vannak. S ez a kapocs egy idő után el is kezd működni, ugyanis egy egész láncsorozatot építünk ki, ami elvezet majd a komolyabb ifihez, Bibliatanulmányozós dologhoz. A lényeg: a tevékenységet vezető személy meghívja a fiatalokat egy másik programra, rendszeres alkalomra, klubba, ahol ő ugyancsak tevékenykedik. A vezető személye kulcskérdés, tehát nem mondom, hogy semmiképp se működik akkor, ha a másik tevékenységet teljesen idegen emberek vezetik, de sokkal jobb, ha van közös vezető a két csoportban. Itt már kicsit szó lehet Istenről, de még mindig nem túl nyomulósan. Innen pedig vezet egy újabb kapocs a következő programhoz, közösségbe, ahol már evangelizálni is lehet, végül pedig jöhet a keresztyén fiatalok közössége.
Mint láthatjuk, itt a gyülekezeten kívülről építkezve, folyamatos kis hidakkal behozzuk a fiatalokat a hívők közösségébe. Ennek a struktúrának az óriási előnye a másikkal szemben, hogy a megszólítható fiatalok száma végtelen! Nem tud beszűkülni a kör, mivel kizárólag a mi kreatívságunkon, illetve erőforrásunkon (vezetők, anyagiak stb.) múlik mindez.
Az első és legfontosabb feladat tehát felmérni a helyzetünket! Ha a gyülekezetnek már van egy működő ifije, akkor természetesen azzal kell kezdeni. Ha többféle csoportunk is van, ott kell kezdeni. Ha vannak konfirmációra készülő gyerekek, velük kell foglalkozni. Mindegy, mi az, amink van, azzal kell kezdeni. Persze, ismernünk kell a fiatalok tudását és hitét, mert ahhoz igazodva kell kezdeni a tanítvánnyá tételt!
Vannak gyülekezetek, ahol a jól működő ifiben tucatnyi megtért, hívő fiatal van! Nagyszerű, biztosítani kell nekik a növekedést! Komoly Bibliatanulmányozások, imaközösség, s közösen végzett szolgálat: ez kell nekik!
Vannak helyek, ahol hittanra járók vannak, tudnak tehát ezt-azt, de nem igazán tértek még meg. Akkor nálunk az evangelizációval kell kezdeni! Meg kell őket téríteni, s ha megismerték az Úr Jézust, jöhet náluk is a mélyebb, komolyabb közösségépítés.
Ha szinte semmilyen komolyabb alappal nem rendelkező fiataljaink vannak, semmiképp sem szabad Bibliával kezdeni! Finoman, óvatosan kell felkelteni az érdeklődésüket, és izgalmas témákat felvetni.
Akárhogy is van, sosem szabad szárazan csinálni. Játék és zene bevonása véleményem szerint a legfontosabb! S változtatni, ha látjuk, hogy az érdeklődés lankad. (a különböző tevékenységekről későbbi bejegyzésben részletesebben fogok írni)
Most pedig mutatok egy kis táblázatszerűséget, aminek a segítségével könnyedén felmérhetjük a helyzetünket, s tervezhetünk is tovább.
Alapvetően 0-tól 10-ig besoroljuk a már meglévő alkalmainkat, foglalkozásainkat. 0 az azt jelenti, hogy teljesen gyülekezeten kívüli tevékenység (ha egyszerűbben akarnám kifejezni azt mondanám, hogy 0 a tanítás mennyisége), a 10 pedig, mikor teljesen fókuszál a tanításra.
Mutatok egy példát (ez részben fiktív példa, részben az, amit jelenleg csinálok):
Nagyon kint Kint Középen Bent Nagyon bent
0 3 6 8 10
Focikör a Játszódélután Ifi Alfa kurzus Konfirm. Ifjúsági
sportpályán (7-10 év.) csoport Istentisztelet
Ifjúsági kávézó Ifj. Bibliakör
(11-14 év.)
Foglalkozások leírása:
- Focikör a sportpályán (egyelőre fiktív a részemről, nem tudok ilyenről, de a későbbiekben tervezem beindítani): a gyülekezetben van egy labdarúgó edző (vagy testneveléstanár), aki a gyülekezet (hibatalos, de nem feltétlen köztudott) támogatásával a tornateremben/focipályán (amit a gyüli. bérel, vagy baráti úton megkap az iskolától/sortegyesülettől), s itt bizonyos rendszerességgel foci folyik (akár rendes focicsapattá fejlesztve bajnokságban is elindulhat a kis csapat)
- Ifjúsági Kávézó (működő dolog) egy nagy terem (ez lehet a gyüliház is, vagy máshol bérelt/kölcsönkért hely) berendezve asztalokkal, ping-pong, billiárd, cso-csó (ezek közül persze csak amire van lehetőség), társasjátékok. Háttérben zene, esetleg videójátékok játszhatóak (PS + TV, vagy számítógépek) - ismét, amire lehetőség van. Ami fontos, Istent nem említjük, csak elvagyunk, játszunk, haverkodunk a srácokkal. Egy hely, amiért rajongnak a kölykök, itt nyugodtan lehetnek, dumálhatnak, játszhatnak. (persze szabályokat fel kell állítani, de nagyszerű lehetőség fiatalok megszólítására, megismerésére)
- Játszódélután (működő dolog): két óra játék, hasonlóan a kávézóhoz, csak kisebbeknek, s a közepén van egy 10 perces kis beszélgetés egy témáról.
- Ifi alfa kurzus (működő dolog; ha rákattintasz, többet is megtudhatsz a kurzusról): ez alapvetően egy nagyon érdekes, elgondolkodtató kurzus, ahol hétről hétre egyre jobban megismerik a keresztyén tanítást, nem szokványos módon. A végén általában többen megtérnek.
A többit gondolom nem kell bemutatni. :)
Nos, ehhez hasonló módon fel lehet írni a saját tevékenységeket. Én nem írtam be a hittant most, illetve a vasárnapi iskolát, az mindkettő mehet 8-10 körülre (a helyi jellegétől függően).
Ha felmértük a helyzetünket, akkor láthatjuk, hogy alapvetően hogyan állunk, s elkezdhetjük megtervezni, miből van hiány, hol vannak lyukak a kis táblázatunkban. A legjobb persze, ha mindenhol van valami, 0-n, 1-3 környékén, 4-6 környékén, 7-9 könyékén is és a 10-esen is, de ez rengeteg munka!
Ezeket a szinteket persze folyamatosan kell kiépíteni, semmiképp sem szabad mindet egyszerre indítani. Ami fontos: ha már van jól működő 10-es csoportunk, lépjünk visszább egy kicsit, s csináljunk valamit 7-8 környékén (egy alfa kurzus tökéletes), ahová ezek a gyerekek elhívhatják a barátaikat.
Ha semmilyen ifjúsági munka nincs a gyülekezetünkben, akkor viszont (szó szerint) a nulláról (0-nál) kell kezdeni!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése